Mátraszőlős befektetői szemmel

Mátraszőlős festői környezetben, az Észak-magyarországi régióban, Nógrád megye délkeleti részén található. A település földrajzi elhelyezkedése révén hazai viszonylatban jó közlekedési adottságokkal rendelkezik: a 21-es út köti össze Salgótarjánt az M3 autópályával, s így Budapesttel. A megyeszékhely Salgótarján 22 kilométerre, Budapest körülbelül 70 kilométerre fekszik a településtől.

Mátraszőlős Pásztó város vonzáskörzetében található, a közösségi közlekedést autóbuszjáratok bonyolítják le. Naponta átlagosan 27 járat indul a településről Pásztóra, a járás központjába és vissza. A község a Salgótarján-Hatvan-Budapest vasútvonaltól nyugatra, kb. 30 km távolságra található az autópályától, a Mátrától a Zagyva folyó választja el.

Az önkormányzat 2 csoportos óvodát üzemeltet, iskola a járás központjában, a szomszédos Pásztón érhető el. A községben alapfokú egészségszolgáltatási rendszer működik (háziorvosi és védőnői szolgálat). A kulturális létesítmények terén a falu művelődési háza a közelmúltban újult meg. Emellett kiemelendő Pásztó, mint járási központ közelsége: a közeli város szociális, oktatási és kulturális központ szerepe egyértelmű.

A 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet „a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól” c. jogszabály értelmében hátrányos helyzetére tekintettel Mátraszőlős község területét szabad vállalkozási zónává nyilvánította, ami a betelepülő vállalkozások számára számos előnyt jelent:

• A társasági adóról szóló törvény hatályos szabályai szerint a szabad vállalkozási zónában üzembe helyezett és üzemeltetett legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe.

• Az említett kedvezményekre jogosult vállalkozások a beruházás üzembe helyezését követő öt éven belül létszámbővítés esetén a szociális hozzájárulási adóból további kedvezményt érvényesíthetnek.

• Számos pályázat esetében előnyben részesített, illetve magasabb támogatási intenzitás érhető el a SZVZ területén történő befektetések esetében.

A térség közúton a Zagyva völgyében vezető, 2x2 sávos 21.sz. főközlekedési útról közelíthető meg, amely egyszerű, gyors közúti, főúti kapcsolatot biztosít. A területet jelenleg is érintik helyközi autóbuszjáratok, melyek a megyeszékhellyel és a fővárossal is összeköttetést teremtenek. Az iparterületnél az autóbuszmegálló a 21-es főúton, az Irínyi utcai csatlakozásnál található. A Hatvan – Salgótarján vasúti vonalon közlekedés esetén a pásztói megállóból érhető el gyalogosan a terület.

Az érintett, Mátraszőlős közigazgatási területén fekvő terület kiváló infrastrukturális adottságokkal rendelkezik: a jó közlekedési kapcsolatok mellett kiépült szennyvíz átemelő, ivóvízvezeték, emellett a 21-es főút mentén haladó elektromos és gázvezetékek is a közelben futnak, megfelelő csatlakozási lehetőség könnyen kiépíthető a betelepülő vállalkozások számára, igényeikhez rugalmasan alkalmazkodva.

Az érintett területekre vonatkozó rendezési tervet és a Helyi építési szabályzatot az önkormányzat korábban módosította, ezt követően a Pásztói Járási Földhivatal még 2013-ban engedélyezte a földterületek végleges más – ipartelep – célú hasznosítását. A Kormány a 2023/2013. (XII. 29.) Kormányhatározattal minősítette beruházási célú területté az érintett ingatlanokat.

Nógrád megye a magyarországi régiók között a leggyengébb Észak-magyarországi régió része, ezen belül is a leggyengébb gazdasággal rendelkező megye. A megye gazdasági mutatói messze az országos átlag alatt helyezkednek el és a régión belül is romló tendenciát mutatnak. Ez determinálja a Pásztói járás, így Mátraszőlős gazdasági környezetét is.

A Pásztói járás az ország hátrányos helyzetű kistérségei közé tartozik. Tőle délre az M3 autópálya mentén fejlődő kistérségek helyezkednek el, de környezetében, tőle északra és keletre is hasonlóan hátrányos térség határolja. Ez alól sajnos a megyeszékhely Salgótarján és környezete sem kivétel. A pásztói járás ennyire hátrányos helyzete azért ellentmondásos, mert jó közlekedési kapcsolatai, az M3 autópályához és a fővároshoz közeli elhelyezkedése ezt nem indokolná.

A vállalkozások ezer lakosra jutó arányát vizsgálva megállapítható, hogy Pásztó térségében magasabb, mint akár a régióban, akár a megyében, A városban az egyéni vállalkozások aránya viszont magasabb, mint a régiós átlag, a megyeinél és a kistérséginél ugyan alacsonyabb, de az 58,7 %-os arány arra utal, hogy kevés a tőkeerős, több munkahelyet biztosítani tudó nagyobb vállalkozások aránya.

A munkaerő képzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a pásztói és mátraszőlősi lakosság átlagos képzettségi szintje alatta marad az országosnak, de a megye adatainál jobbak. Eszerint a közvetlen térség jellemzően a Nógrád megyeinél magasabb, de az országosnál alacsonyabb képzettségű népességgel rendelkezik. Az érettségit nem adó középfokú végzettségűek részaránya meghaladja az országost és a megyeit is. Ugyanez vonatkozik az érettségizettekre is, eszerint a középfokú végzettséggel rendelkezők adják a lakosság gerincét. Sajnos a diplomások aránya alacsonyabb, mint az egész országban, de messze meghaladja a megyei szintet, így Mátraszőlős környezetében relatív kedvező helyet tölt be.